KÖNYV, MŰVÉSZETEK, KULTÚRA

2012. október 1., hétfő

A 2013. évi Szegedi Szabadtéri Játékok programja




Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok három előadásáról szóló beszámolómban ígéretet tettem, hogy a jövő évi programot  itt a blogban időben ismertetem. Teszem ezt azért, hogy a programokat mindenki tudja tervezni, szervezni, időzíteni. 

Tehát a 2013. évi Szegedi Szabadtéri Játékok programja:

Jacobi Viktor: Leányvásár - operett                          július 5. (és még 2 előadás, de ezeknek időpontja még nem ismert).

Gálakoncert Verdi és Wagner operáiból                  július 13. (egy alkalommal)

Gerard Presgurvic: Elfújta a szél - musical            július 26, 27, augusztus 2, 3.
(Ez a produkció magyarországi ősbemutató, a zeneszerző legismertebb műve nálunk a Rómeó és Júlia, az Operettszínházzal közösen állítják színpadra. A szereposztások természetesen még nem ismertek, de ha tudomásomra jut, azonnal blogra kerül.)
Kungfulegenda címmel a pekingi Vörös Színház  augusztus 9-én és 10-én tart két előadást.
(Az ismertető szerint dráma, tánc, akrobatika, ősi harcművészet, kínai zene teszi feledhetetlenné ezt a programot.)
Szörényi-Bródy: István, a király - rockopera             augusztus 16, 17
(Új rendezést, új szereplőket, különleges látványvilágot, élő zenekari kíséretet ígér a tájékoztató.)
A 2013-as évadra a belépőket előreláthatóan október 15-től árulják majd.

Minden színházszerető embert szeretettel és sokféle programmal vár Szeged!

Brigitta       
 
 

2012. augusztus 30., csütörtök

Operák, musical és operett a Szegedi Szabadtérin

Jelenet a Mágnás Miska című operettből
A Szegedi Szabadtéri Játékokat a nagy meleg ellenére idén sem hagytam ki, három előadást is láttam. A Jekill és Hyde című musicalt nem nagyon szerettem, bezzeg az operaelőadások : Parasztbecsület és a Bajazzók igazi nagy élmény volt. A Mágnás Miska című operettet Alföldi Róbert rendezésében nagyrészt a Nemzeti Színház-beli művészek adták elő nagy sikerrel.


A Jekill és Hyde-ot nem nagyon szerettem, csak olyan "sablon-musical"-nek nevezem. Ezek az új musicalek zenéi szerintem egy kaptafára készülnek, dallamuk nagyon hasonló, magas fejhangon énekelnek és szenvednek.  Van benne gyilok és vér, vad szenvedélyek - mindezekkel együtt mégis untam, egyik olyan, mint a másik. A műfaj klasszikusai (a Jézus Krisztus szupersztár, Az operaház  fantomja, a Hair) elkényeztettek bennünket, ez a "másodvonal" nem hoz lázba.


Jelenet a Parasztbecsület című operából





Bezzeg az operaelőadás a Dóm-téren! A Parasztbecsület és a Bajazzók igazi nagy élmény volt! Igaz, hogy a Parasztbecsületet a rendező Kerényi Miklós Gábor modern korba helyezte, és én az ilyenfajta "modernizálást" nem kedvelem, de az énekesek és az előadás minden résztvevője nagyon jó volt, nekem különösen a Santuzzát éneklő Frankó Tünde éneke és játéka tetszett, Turiddut, a parasztlegényt az operaénekesként debütáló Dolhai Attila énekelte.
Az igazán jó előadás a Bajazzók volt, remek énekesekkel, látványos rendezői megoldásokkal.  Muszáj leírnom a szereposztást, mert nagyon nagy élményt jelentettek az igazán remek énekesek! Tehát: Canio/Bajazzó: Avgust Amonov, Nedda, a felesége: Asmik Grigorian, Tonio: Szegedi Csaba, Silvio: Boris Grappe. Igazi nagy, tomboló siker volt. 
Jelenet a Bajazzók című operából
Augusztus 20-án láttuk a Mágnás Miska című operettet Alföldi Róbert rendezésében. Zsúfolt nézőtér előtt énekeltek-komédiáztak a nagyrészt Nemzeti Színház-beli művészek,  két operaénekes volt a két főszereplő, Rolla Rácz Rita, a bonviván Haja Zsolt. De valójában Radnay Csilla (Marcsa), Stohl András (Miska) és Molnár Piroska (öreg grófnő) aratták a legnagyobb sikert, kiváló szereplőgárdát verbuvált ismét Alföldi Róbert a Dóm térre. Jó lenne őket jövőre is látni!

 Brigitta

2012. május 14., hétfő


A gobelinnel díszített fotel felavatása



A fotel „felavatására” voltunk hivatalosak. Júlia, a ház asszonya több, mint egy évig dolgozott a fotel háttámlájának borítására szánt  gobelin hímzésén, és most ott  tündököl a sokezernyi öltésből álló virágpompa a kecses, füles fotelre applikálva. 
 
Nincs két egyforma a harmonikus színárnyalatú virágok között. Mintául egy eredeti, angol Hedfield-házból való falikárpit szolgált. A hímzőfonál francia gyapjú, melyet úgy vegykezeltek, hogy ne menjen bele a moly. Remekül mutat a bútordarab  a nappaliban található gobelin párnák, faliképek és lábzsámoly társaságában. 
 
Jeges martinival koccintottunk a nagy mű elkészültére, majd  almás-áfonyás rétessel kínáltak a háziak. Közben megcsodáltuk az asztalon lévő, fehérrel hímzett asztalterítőt is, melynek hímzés-mintájául egy sokác ing szolgált. Természetesen ez is a ház asszonyának keze nyomán született.
Gyönyörködjetek ti is a kézimunkákban!
Cecilia 

2012. február 16., csütörtök


Salamon Béla est a behavazott Szegeden

Szeged, Széchenyi tér

Ebben a havas, csúszós világban úgy éreztem, nem terem számomra babér az utakon. Sőt, terem esetleg egy gipsz, vagy mankó! Nem is mozdultam ki mindaddig, amíg az újságban nem olvastam, hogy Székhelyi József, a szegedi színház volt igazgatója, egy előadóest keretében Salamon Bélára, az ország kedves Pomócsi bácsijára emlékezik. 

Salamon Béla
Gyorsan felhívtam barátnőimet az ajánlattal, ők persze örömmel csatlakoztak. Félretéve az elcsúszástól való félelmemet, elevickéltem a REÖK palotába a jegyekért (ugyanis elővételben olcsóbbak a jegyek), és már előre örültem a jó kis programnak. Az alapot a Hej, Salamon Béla című könyv jelentette, ebből kerekedett az est. Meglepően sokan voltunk kíváncsiak az előadásra annak ellenére, hogy erősen havazott. Ennek nagyon örülök, mert azt jelenti, hogy Szegeden még mindig hajlandóak az emberek kimozdulni, ha valami jó van a láthatáron.
Székhelyi József

És nem is csalódtunk! Nagyon kellemes másfél órát töltöttünk "Salamon Béla társaságában". Hullámzott a nevetés a nézőtéren egy-egy poén hallatán, mosolygós, derűs emberek hagyták el február 13-án a REÖK-palotát. Több ilyen este kellene, az emberek ki vannak éhezve a vidámságra. Habár most mi nem panaszkodhatunk, mert a múlt héten a színházban a Hétköznapi őrületek című cseh darabot láttuk, ami szintén vígjáték. Sokat nevettünk rajta, elég abszurd volt, de roppant szórakoztató.
Szeged, Klauzál tér
Hullhat a hó, süvíthet a szél, ha van jó program mi felkerekedünk és megyünk. Amikor kijöttünk a színházból, elénk tárult az egész, csodálatosan behavazott, lámpáktól csillogó város! Annyira, de annyira gyönyörű volt! Érdemes volt kimozdulni!-:)))
Fénykép: Sári
Szöveg: Brigitta 


2012. február 8., szerda


Bors néni beköltözött az életünkbe



Mostanában rendkívül érdekes gyermekszínházi és bábszínházi élményeim vannak: legutóbb  a Bors nénit néztük meg a Kolibri Gyermekszínházban. Lilla unokám nagyon élvezte a sok mókával, zenével, verstanulással kombinált – immár klasszikusnak számító darabot.

Szóval, az előadás úgy kezdődik, hogy még mielőtt bemennénk a nézőtérre, a színészek jönnek ki az előtérbe, hogy mintegy felvezetőként hangulatot teremtsenek  az ifjú közönségnek. Rögvest elmondják, hogy itt és most Bors néni 80. születésnapját ünnepeljük, és a gyerekek is részt vehetnek a  köszöntésben, ha megtanulnak a darabból néhány dalt és verset. A gyerekek boldogan ismételgetik a gitárral kísért betétdalokat. A bátrabbja ügyesen válaszol a feltett kérdésekre, majd már szinte társszereplőkként bevonulunk a nézőtérre, ahol elkezdődik a valójában elég prózai történet. Bors néni, ez a dédnagymama korú kedves – szerepe szerint tűzről pattant -  varázslatokra képes, bohókás néni a padláson lakik 33 szobában és 33 ablakából látja a város tetőit és tornyait. A történet szereplői, Lackó – egy kisfiú (Lilla szerint Bors néni unokája), Titilla, egy nem macskának kinéző kandúr,  a Játékmester, aki az egymással csak lazán összefüggő történeteket összeszövi, és még sokan mások.
Hogy mi történhet egy városi magas ház padlásterében élő öreg anyókával?  Muskátlit és futóbabot termeszt, barátságot ápol a nappal és  a holddal, és miután varázsolni tud, a történet hol egy önkiszolgáló ÁBC-ben, hol a tenger mélyén folytatódik.  A szerepelni vágyó gyerekek felmehetnek a színpadra, énekelhetnek és borsszemet alakíthatnak. Öröm volt nézni, ahogy a csillogó szemű, ambiciózus négy és nyolc év közötti  gyerekek milyen fesztelenül viselkedtek a színpadon.  De a nézőtéren ülők is közös énekléssel – kinek-kinek kedve és vérmérséklete szerint - részt vehettek a darabban. 
 
Ráadásként, az előadást követően az előtérbe kitett papírokkal és ceruzákkal  még egy rajzot is lehetett készíteni ajándékba Bors néninek  a szülinapjára. És –képzeljétek – Bors néni is kijött az előtérbe és kötényébe gyűjtötte  a gyerekek rajzait. A Bors néni  szerepét alakító Molnár Piroska szemében meghatódottságot véltem felfedezni, amikor  megköszöntük neki a szép élményt.
Ha tetszik valami amit látok, vagy olvasok, szeretek utánanézni a történetének- most is ezt tettem. Megtudtam, hogy  Nemes Nagy Ágnes költő-író verses meséjét Novák János alkalmazta  színpadra és 1978-ban játszották először az Egyetemi Színpadon. Azóta sok színház színpadát megjárta, de a Dayka Margit - Verebes István - Kútvölgyi Erzsébet nevével fémjelzett előadások voltak talán a legnevezetesebbek, ebből TV felvétel is készült – így gyerekeink korosztályából sokaknak lehetett ez maradandó élménye. Ide teszek egy YouTube videót, érdemes megnézni, mindannyian imádni valók benne.  
Talán nem illő ehhez a patinás előadáshoz hasonlítani a mostanit, mert így az picit fakónak bizonyul – de lehet, hogy csak éppen fáradtak voltak a színészek, vagy az sem kizárt, hogy az én az optikám torzít egy kicsit. Kiemelendő a szereplők közül Novák János, aki – ha jól raktam össze az információ morzsákat - a hátán hordozza az előadást, úgy is mint énekes és gitáros Játékmester, zeneszerző, a darab rendezője, a  Kolibri igazgatója - az eredeti könyv színpadra álmodója,  és a gyerekekkel remekül  szót értő Jolly Joker.
Még azt is megtudtam, hogy a mese címszereplőjének ihletője Borsné, Nemes Nagy Ágnes házvezetőnője volt – aki, egy idős, dundi és gondolom nevéhez híven tüzes asszonyság lehetett. A padláslakás nekem kellemes emlékeket idézett fel: férjemmel közös életünk is egy régi, nagy bérház beépített padlásterében kezdődött. Bár virágokat nem neveltem, de én is sokat gyönyörködtem a környező tetők és templomok tornyaiban és arról ábrándoztam, hogy a lakást egyszer majd tovább bővítjük az óriási, még beépítetlen padlástér részben, ahol legalább 33 három padlásablak nyílt körben a városra. De egy újonnan épült szövetkezeti lakás eltérített álmaimtól…
Nemes Nagy Ágnes: BORS NÉNI KÖNYVE című verses meséjét 2004-ben adták ki utoljára – de úgy látom nem kapható könyvesboltokban. Használtan talán megszerezhető - megvenném az unokáknak.
Cecilia  



2011. október 5., szerda


Három múzeumlátogatás : kultúra-szépség-boldogság túra


Kihasználva  a gyönyörű őszi időt, felruccantunk Pesten lakó barátnőnk hívására egy kis kultúra-szépség-boldogság túrára. Meglehetősen sűrű programot állítottunk össze. Első utunk a nemrégen megnyitott Dél-Kelet Ázsiai Aranymúzeumba vezetett (Andrássy út 110), ahol a tulajdonos-alapító dr. Zelnik István tartott tárlatvezetést.




Az elegáns palota,  az előkertben álló szobor megteremtette az alaphangulatot.  A hátsó kert láttán pedig szemünk-szánk tátva maradt a csodálkozástól. 

Vízesés, csobogó, szobrok, padok, álomszép növények, ezerféle orchidea! Minden jelző kevés és semmitmondó a látványhoz képest, ami fogadott bennünket! No és a kiállítási tárgyak! A döbbenetesen gazdag délkelet-ázsiai gyűjtemény, a páratlan szépségek, az áhítatosan csoszogó látogatók ámulata különös hangulatot teremtettek. 

Dr. Zelnik István a tulajdonos büszkeségével vezetett körbe bennünket, a tárgyak eredetét és értékét sorolva, nem titkolva a múzeum nyitásának nehézségeit sem. Elbűvölve keringtünk ebben a csodák palotájában, ahol minden együtt van: ízlés, elegancia, érték és élmény. A látogatásunkat a múzeum kávézójában fejeztük be, ahol mindannyian elpilledten  üldögélve, sóhajtozva idézgettük a látottakat.
Következő állomásunk a Honvéd u. 3. volt, a Magyar Szecesszió Háza, az ún. Bedő-ház. A múzeum anyaga Vad Tivadar építési vállalkozó – az épület felújítója – és feleségének gyűjteménye.


Nagy élményt jelentett az épület is, de még inkább a három szinten felhalmozott korabeli bútorok, lámpák, dísztárgyak tömege! Ritkán lehet ennyi szép bútort, vázát, tálat látni, ilyen töménységben tobzódó szecessziós motívumokkal. Már káprázott a szemünk a kék-zöld-lila indáktól, virágoktól!


Hiába, a szemünk is tud "jóllakni", szinte már sok volt a jóból! Pedig még ezután következett a Nemzeti Galéria, ahol a Markó Károly és köre című kiállítást tekintettük meg, és nem kímélve lábainkat, bizony minden kiállított képet megnéztünk! 

Elámultunk, milyen sok képet festett Markó Károly, és mennyire tehetséges festők  voltak a gyermekei is. 
A végére már nagyon elfáradtunk, szinte csak vánszorogtunk. De megérte! Ennyi szépséget egy nap alatt bejárni nem csekélység, büszkék is voltunk magunkra!

Az öt szegedi "régiség" nevében: Brigitta






2011. augusztus 13., szombat

A TRAGÉDIA ÉS A CARMEN SZEGEDEN



Trill Zsolt mint Lucifer Cserhalmi Györggyel
A Szegedi Szabadtéri Játékok két idei előadásáról szeretnék beszámolni: Az Ember Tragédiájáról és a Carmenről. A Tragédia igen vegyes érzelmeket keltett bennem, én szeretem a hagyományos előadásokat -  hát ez nem az volt... A Carmen viszont tökéletes volt.
 
Egyedül a Lucifert alakító Trill Zsolt alakítása tetszett nagyon, nem tudom, hogy ő  mennyire közismert, nekem a kedvencem. A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház egyik alapítója és "fő színésze" volt, tavaly Debrecenbe szerződtek feleségével, Szűcs Nellivel, a főrendezővel, Vidnyánszki Attilával és néhány más színésszel. Emlékeztetőül: a Kaméleon című filmben ő volt az a lúzer srác, akit a főszereplő Nagy Ervin kihasznált és becsapott, s aki a végén autó alá esett és meghalt. Többször láttuk itt Szegeden vendégszerepelni őket, minden előadásukat láttuk és végigmulattuk. Ő volt az itteni Ember Tragédiája  előadás sztárja, tombolt  a közönség, a többi langyos lankadás volt, erőltetett rendezői "koncepcióval".



A Carmen!!! Hát az valami csodás volt, remek rendezés és énekesek! A szereposztás: Carmen: Mester Viktória, Don José: Arnold Rutkowsky (Lengyelország), Escamillo, a torreádor: Nmon Ford (USA, Los Angeles). Tökéletes előadás volt, most is beleborzongok, annyira jó volt! Feltehetőleg  másnak is tetszett, mert nagy ováció volt a végén!

Brigitta

 

2011. augusztus 10., szerda

ÉLETKÉPEK EGY SZÉP, RÉGI HÁZBÓL


Örömmel mutatom be blogunk új szerzőjét, régi, kedves barátnőmet, Sárit.
Cecilia


A házunk 1905-ben épült, szecessziós stílusban. A tervező-építész Magyar Ede volt, Szeged híres szülötte, a magyar "Gaudi", leghíresebb munkája a szegedi Röck palota. Sajnos az ötvenes-hatvanas évek szocreál irányzata a mi házunkat is utolérte: 1961-ben emeletet húztak rá, és a gyönyörű díszítéseket szinte legyalulták. Egyedül a kapubejáró maradt meg eredeti formájában, erről látható itt két, általam készített  kép. Az eredeti kapu hű másolatát 1995-ben készíttettük el egy nagyon jó mesterrel. 



A szüleim 1949-ben költöztek ebbe a házba, én idestova 63 éve lakom itt. Itt nevelkedtünk a testvéreimmel és sok más gyerekkel együtt. Sajnos ma már csak hárman vagyunk "őslakók" és gyerek szinte nincs is a házban. 
 



A két, képen látható szőlőtövet 40 éve ültette az udvarba az egyik ma is itt élő lakó. Az emeletre felfutó, bőven termő szőlő teljesen bio, még soha nem volt permetezve, csak a hajtásokat szoktuk lecsipkedni, kacsozni. Az idén különösen szép termés ígérkezik, én nagyon szeretem enni.


       Az udvarunkon megtelepedett egy madárcseresznyefa. Sokféle madár: rigók, rozsdafarkú madarak, cinkék járnak rá a termésére. A legkedvesebbek  számomra a  fecskék. Éppen az ajtónk felett fészkelnek, most van a második költés ideje. Elmondhatatlan élmény figyelni,  ahogy a kis fiókák repülni tanulnak, ideülnek a függőfolyosó korlátjára  és a fecskemama eteti őket. Így régi házunk nemcsak emberek, de madarak és növények közös lakhelye lett.

Sári

 

 

2011. március 17., csütörtök


HOSSZÚHAJÚ VESZEDELEM – könyvajánló



Kedves szórakozni, elandalodni vágyó, lélekben fiatal Régiségek!
Akinek még nem került a keze ügyébe, vagy inkább látóterébe Gárdonyi Géza Hosszúhajú veszedelem című könyve, az sürgősen pótolja ezt a hiányosságot! Szeretném  bemutatni ezt a remek írásfüzért kedvcsinálónak, igazán megérdemli a nagyobb nyilvánosságot.
"A Hosszúhajú veszedelem a házasság, pontosabban a házasság sorsát meghatározó párválasztás különféle eseteit vizsgálgatja elmélyült lélekábrázolás keretében, miközben az író a szerelmi történetek mögé gazdagon színezett társadalmi hátteret is rajzol” – írja róla Tóth Gyula.
Gárdonyi igen szerencsés formát választott a fentiek bemutatására, egy kerettörténet fogja közre a tizenhárom agglegény eseteit bemutató kisebb-nagyobb novellákat. Karácsony estéjén a kaszinóban találkoznak az "agglegények" (mai fogalmaink szerint javakorabeli, negyvenen éppen túli férfiak), akik elmesélik egymásnak, miért nem nősültek meg, miért választották inkább az egyedüllétet. Annyi humorral, kedvességgel mesélnek ezek a férfiak, hogy kedvünk lenne bekiabálni nekik: - Hé, legyetek észnél! Ezek nem indokok, lapozzatok egyet, minden rendben lesz! Gárdonyi imádnivaló stílusa, a XIX-XX-század fordulóján játszódó - íródó történetecskék lelket és szívet gyönyörködtetőek, szinte látjuk magunk előtt a letűnt szalonok világát, a kisasszonyok szende báját, az udvarlók kellemkedését. A humor mellett természetesen megható történetek is vannak, - az író ügyesen egyensúlyoz mosoly és könnycsepp között...
Mindvégig reménykedtem, hogy egyszer valaki felhívja Zsurzs Éva televíziós filmrendező figyelmét erre  a könyvre. A megfilmesítés után kiáltó történetek sajnos csak nem kerültek   képernyőre , szegény Zsurzs Éva halála után pedig igazán nem is tudom, ki tudná  úgy filmre vinni ezt a könyvet, hogy megmaradjon az eredeti hangulata, szépsége. Ő tudta volna...
Jó olvasást kívánok minden Régiségnek és Ifjoncnak !
Brigitta  
A könyv elolvasható interneten is, a Magyar Elektronikus Könyvtár e-könyv gyűjteményében az alábbi linkre kattintva:

 

 

 

2011. január 20., csütörtök


Könyvajánló: LELKEM MEGHÓDÍTÓJA: JAMES HERRIOT

Amíg nem kezdődnek el a tavaszi  kerti munkák és a nagy séták, mindenkinek van még ideje olvasgatni a jó meleg szobában.  
Amit ajánlanék, nem ú.n. szépirodalom, de nekem mégis szép - és irodalom is -, egy angol állatorvos feljegyzései. Az első kötetet tulajdonképpen a kisfiamnak vettem, annak idején állatorvos szeretett volna lenni, imádta az állatokat - sajnálom, hogy végül mégis vegyész lett belőle. Én is kézbe vettem a könyvet, beleolvastam, aztán nem tudtam letenni.
Az író, az állatorvos, lelkem meghódítója James Herriot, a könyve címe : Állatorvosi pályám kezdetén...   Nem összefüggő történet ez, hanem hosszabb-rövidebb  írások füzére, mely a 30-as évekbeli Anglia földműveseinek körében játszódik. Remek történetek, humorosak, olykor megindítóak (engem bizony meg is ríkattak), egy hihetetlenül empatikus ember mindennapjainak történései. A könyvet többször elolvastam, és a mai napig is olvasgatom egy-egy novelláját, ha szomorúság vesz erőt rajtam. Ilyen derűs történetekben elevenedik meg Mrs.Donovan és kutyája, Joe Mulligan gazda hatalmas ír farkaskutyája, Mr. Kirby Dorothy nevű kecskéje és írhatnám azt is, hogy stb., de annyira nem satöbbik ezek a megindító, mosolyogtató novellácskák, hisz mind egy-egy gyöngyszem. A  másik kedvencem ugyanettől  szerzőtől az „Egy állatorvos történetei” című mű.
Úgy érzem, hogy ezek a könyvek jobbá, segítőkészebbé tettek, segítettek és segítenek a "túlélésben" - és ezzel egyáltalán nem túlzok. Néhány embernek már kölcsönadtam, és hasonló véleményük volt róla. Azt tanácsolom annak, aki kedvet kap az olvasásához, hogy a Gondolat kiadónál megjelent, Szász Imre által fordított J. Herriot könyveket keresse a könyvtárban, vagy antikváriumban, mert a többi kiadás szerintem olyan kalózkiadás-féle, az eredeti a legjobb. Én is bedőltem, amikor azt hittem, hogy a szerző új könyveire bukkantam nemrég  egy könyvesboltban. Ugyanis csak az író nevét néztem, és otthon jöttem rá, hogy az "ÚJ" szerzeményeim már meglévő, a Gondolat kiadónál megjelenteket tartalmazzák,  más címmel és gyengébb kiadásban.
Angliában megjelent könyvei:
IF ONLY THEY COULD TALK
IT SHOULDN’T HAPPEN TO A VET
LET SLEEPING VETS LIE
VET IN HARNESS
VETS MIGHT FLY
VET IN A SPIN
Amerikában kiadott könyvei:
ALL CREATURES GREAT AND SMALL
ALL THINGS BRIGHT AND BEAUTIFUL
ALL THINGS WISE AND WONDERFUL
Minden kedves leendő olvasónak jó szórakozást kívánok a könyvhöz! Éjen J. Herriot! (Sajnos már nem él, 1995-ben hunyt el.)
Takács Brigitta

2010. október 28., csütörtök


KÖNYVKLUB - ÍGY OLVASUNK MI


A fiatalkori évek rendszeres és lelkes olvasási időszakát több évtizedes szünet követte, amikor csak a szakmához kapcsolódó  könyvek, de még inkább folyóiratok  olvasása  csillapította betűéhségemet. A fő ok az időhiány volt, a töredék idők nem voltak alkalmasak hosszabb lélegzetű, elmerülést igénylő művek olvasására. Amikor pedig találomra mégis kézbevettem  egy-egy regényt, unottan tettem le, sosem  volt kedvemre az, amibe belefogtam, mintha elfelejtettem volna élvezni olvasást. Csüggedten számoltam be kudarcélményemről egy Londonban élő barátnőmnek, aki megígérte, el fogja küldeni  könyvklubjában olvasott kedvenc regényeit, hátha kedvemre valót találok köztük. És láss csodát, Hédi kedvenceinek nagy része nekem is tetszett. Szinte havonta érkeztek a jobbnál-jobb könyvek és azon kaptam magamat, hogy megint az ifjúkori hévvel és átéléssel olvasok.   
A könyvklub koncepciója onnan származik, hogyha olvasol valami jót, oszd meg élményeidet másokkal. Nem kellett sok rábeszélés a lakóhelyi egyesületben. Hatan-nyolcan elkezdtünk összejárni, hogy az egyikünk által javasolt könyvet mindannyian elolvassuk, majd összejöjjünk az olvasmányélmények megtárgyalására.  Lassan két éve, hogy két-három havonta egy új mű megtárgyalása kerül terítékre. Ilyenkor  a könyv ajánlójának kell  egy kis előadást tartania a szerzőről és a műről,  előzőleg egy kis kutatást végezve a kiválasztott író és könyve tárgyában. Ezek után jöhet a mű kivesézése, mely gyakran érdekes beszélgetésekhez, vitákhoz vezet. Végül kiválasztjuk a legközelebbi találkozásra elolvasandó  művet.
Bevallom, hogy az így  elolvasott egy tucat regény közül néhányat sosem olvastam volna el önszántamból, annyira távol állnak az ízlésemtől.  De így, kvázi kötelező olvasmányként, mégis szívesen elolvastam őket, virtuális kirándulásokat téve általam még felfedezetlen, új, izgalmas  területekre. Mondják többen a könyvklub tagjai, hogy az is jó, hogy határidőre kell olvasni, nem lehet időtlen időkig elhúzni az olvasást. Az meg külön kihívást jelent, hogy a mű ajánlójaként  egy kis „dolgozatot” kell írni, és azt elő is kell adni a többieknek. Ilyesmit sokan utoljára az iskolában csináltak diákéveikben. Hogy ne csak a szellem kapjon táplálékot, az összejövetelekre mindenki hoz magával valami rágcsálni, vagy innivalót. A csemegék nassolása közben még élvezetesebb  a szellemi táplálék befogadása.  
Ebben a blogban külön oldalt szánunk az olvasmányoknak ’Így írunk mi’ címmel. Ha olvasóink közül vannak, akik szívesen megosztanák velünk kedvenc könyvélményüket, kérjük megjegyzésben tegyék meg, vagy e-mailben  jelezzék szándékukat.
Cecilia



Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
[ezeregy-tundoklo.jpg]


Afganisztán neve gyakran hangzik el a híradásokban, de majdnem mindig valamilyen háborús  esemény, vagy terrorcselekmény kapcsán. Az Ezeregy tündöklő nap című regény két nő sorsán keresztül hátborzongatóan közel hozza és kézzelfoghatóvá  teszi  a tengernyi szenvedéssel  és apró örömökkel teli, távoli világot. Ezenközben feltárul előttünk az ország  utóbbi néhány évtizedének hányatott történelme is.   

Mariam, egy gazdag  férfi és egy szegény lány illegitim gyereke a várostól távol,  egy vályog viskóban nő fel édesanyja szerető gondoskodása mellett, nagyon szegényen. Amikor felserdülve bekopogtat apja házába, nem nyitnak neki ajtót, a kerítésen kívül tölti az éjszakát.  Miután anyja öngyilkos lesz, apja hozzáadja Rasheedhoz, egy kérges szívű cipészhez, aki azon nyomban tetőtől talpig érő burkát ad rá. Mivel nem sikerül fiúgyermeket szülnie, semmit sem ér már férje szemében.

Laila élete viszont biztatóan alakul, apja, egy felvilágosult  tanárember,  iskolába járatja és szép jövőt szán neki. Kivételesnek számít ebben a környezetben, hogy gyerekkori barátjához, Tariqhoz fűződő gyengéd kapcsolatának kibontakozását sem ellenzik szülei. De a történelem közbeszól. Szülei a szovjetek kiűző mudzsahidek vérengzésének áldozatai lesznek, Tariq és családja Pakisztánba menekül, Laila maga is megsérül egy bombatámadásban.  Nincs más választása, mint a számításból őt megmentő Rasheedhoz hozzámenni második feleségnek.

A két nő gyűlöli egymást, pedig mindketten áldozatok. De ahogy megszületik Aziza, Lailának szerelmétől, Tariqtól való lánya – akit férje eleinte a sajátjának hisz - a kapcsolat is megenyhül a két asszony között. Az uralomra kerülő Talibánok  iszonyú szenvedést zúdítanak az országra, és főként a nőkre.  Bezárják a mozikat, és minden egyéb szórakozóhelyet, a lányok nem járhatnak többé iskolába, a nők csak lefátyolozva és csak férfi kísérettel léphetnek ki az utcára.  A tolvajoknak levágják a kezét, a csalárd nőket halálra kövezik. Közben Laila fiút szül, ami némi nyugalmat hoz a házba. Az összezártságban a két nő között egyre szorosabb és meghittebb, anya-lánya viszony alakul ki.           

A tálib rendszer idején megszűnnek a külföldi segélyek és az ország egyre mélyebb nyomorba süllyed.  Rasheed műhelye leég, munkanélkülivé válik és frusztrációját a két nő brutális kínzásával próbálja enyhíteni. Azizát beadják egy menhelyre, hogy legalább neki legyen mit ennie.  És akkor, mint a mesében, feltűnik Tariq, aki nem halt meg, mint hitték,  hanem Pakisztánban  szerény egzisztenciát teremtett magának. Rasheed fiátol megtudja, hogy feleségének régi  barátja előkerült, és bosszúból meg akarja fojtani Lailát. Mariam szemtanúja a jelenetnek, tudja, hogyha nem lép közbe, férje megöli Lailát. Az évtizedek óta engedelmesen tűrt megaláztatások hirtelen tettre sarkallják: egy lapáttal megöli gyűlölt férjét.

Menekülniük kellene, de Mariam úgy dönt, hogy ő nem megy el, vállalja tettét, azért, hogy Laila a gyerekekkel  és Tariqkal elhagyhassák  az országot. Mariamot  tettéért kivégzik, de  Lailáéknak sikerül együtt  új életet kezdeniük Pakisztánban. Egy év múlva, amikor a nemzetközi  segítséggel a Tálib rendszer megbukik, visszaköltöznek hazájukba, ahol részt vesznek az újjáépítésben. Happy-end amerikai módra. Az író mentségére szóljon, hogy happy-end nélkül Amerikában bizonyára nem adták volna ki könyvét. Afganisztánban egyenesen betiltották a regényeit

Az író, Khaled Hosseini, olyan meglepő mélységében tárja fel a női lelkek rezdüléseit, hogy a regény olvasása közben biztosra vettem, csakis nő lehet az író. Meglepődtem, amikor kiderült, hogy férfi a regény szerzője. Khaled Hosseini 1965-ben született Afganisztánban, 15 éves kora óta az Egyesült Államokban él. Az orvosi diplomával rendelkező író első sikerét a Papírsárkány című (The Kite Runner), magyarra még le nem fordított  regényével aratta, melyet eddig 23 országban adtak ki és film is készült belőle. Az Ezeregy tündöklő nap (A Thousand Splendid Suns) 2007-ben jelent meg és magyarra is lefordították. Nekem a második regénye jobban tetszett.

Azt hiszem, mostantól ha Afganisztán nevét meghallom, egész mást fog jelenteni, mint a könyv elolvasása előtt. Olvasás közben néha azt éreztem, hogy nem bírom tovább olvasni a sok szenvedést, de örülök, hogy mégis  átrágtam magam rajta. Szép és megrázó élmény volt.

Cecilia